A MAGYAR SZAUNA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

2016. május 23.

ALAPSZABÁLY

Alulírott alapítók a Ptk.-ban, továbbá az Ectv., valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Magyar Szauna Egyesület megalakítását.

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

  1. Az Egyesület neve: Magyar Szauna Egyesület (a továbbiakban röviden: Egyesület)
  2. Az Egyesület székhelye: 7394, Magyarhertelend, Tábor utca 2.
  3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.
  4. Az Egyesület képviselete: Az Egyesület képviseletére az Elnök, az Elnökhelyettes és az Alelnök önállóan jogosultak, általános jogkörrel.
  1. Az Egyesület célja:

a) a szaunázás, mint egészség megőrzési életmód széles körű megismertetése és az egészséges és helyes szaunázási kultúra terjesztése

b) a szauna területén végzett tudományos kutatás és technikai fejlődés publikálása

  1. Az Egyesület tevékenysége:

Az Egyesület az 5. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében összefogja azokat a személyeket, akik akarnak és tudnak tenni a fenti célok megvalósításáért. Az Egyesület összehangolja tagjainak a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységét.

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében különösen az alábbi tevékenységeket folytatja:

  • A széles és a szakmai nyilvánosság felvilágosítása a szauna fürdők mibenlétéről és jelentőségéről a szauna fürdőkhöz hasonló fürdőformákra, wellness szolgáltatásokra is kiterjedően, a szauna kultúra támogatása és a szauna kultúra nemkívánatos túlzásainak megakadályozása.
  • A szauna kultúra és az azzal rokon wellness fürdőzési formák, tudományos alapjai kutatásának támogatása.
  • Ajánlások megfogalmazása a szaunák minősítéséhez, minőségi tanúsítványok kibocsátásához.
  • Hirdetések, marketing intézkedések megengedhetőségének monitorozása, a szauna fürdők, illetve a szaunázási termékek kereskedelme területén.
  • A szaunamester képzések szakmai irányelveinek meghatározása, azok felügyelete valamint a továbbképzések szervezése;
  • Az Egyesület céljainak képviselete hivatalokkal és szervezetekkel szemben az egyesületi célok megvalósításának teljes körű támogatása.
  • Az Egyesület a fenti céljainak megvalósítása érdekében jogosult gazdasági társaságot alapítani, valamint gazdasági társaságba vagy társadalmi szervezetbe tagként belépni.
  • Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében más társadalmi szervezettel saját döntése, illetve a másik szervezet döntése alapján együttműködhet, szövetkezhet.

A fenti célkitűzések és feladatok érdekében az Egyesület előadásokat, tanfolyamokat, akciókat, kampányokat, projekteket is szervez és bonyolít.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület a céljainak megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, azokkal közvetlenül összefüggően végezhet.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy azt megelőzően Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II. A TAGSÁGI VISZONY

  1. Tagsági viszony keletkezése:

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, mely jogokat a természetes személy tagok személyesen, a nem természetes személy rendes tagok képviselőik útján gyakorolják. Az Egyesületnek különleges jogállású tagságú tagjai nem lehetnek.

Az Egyesület tagja lehet az a cselekvőképes természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely

a) nyilatkozik belépési szándékáról, és
b) elfogadja az Egyesület céljait, és
c) az Alapszabály alapján az Egyesület tagjai számára előírt kötelezettségek teljesítését vállalja.

A tag felvételéről –írásbeli felvételi kérelme alapján- az Egyesület Elnöksége 60 napon belül egyszerű szavazattöbbséggel dönt, és arról írásban értesíti a felvételt kérő tagot. Az elutasító határozattal szemben a felvételt kérő tag a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül írásban nyújthat be fellebbezést az Egyesület Közgyűléséhez az Elnökség útján, mely a fellebbezését a Közgyűlés következő ülésén köteles elbírálni és a jelenlevők egyszerű szavazattöbbségével határozatot hozni a fellebbezésének elfogadása, illetve elutasítása tárgyában.

Tagfelvétel esetén a tagfelvételi (Elnökségi, vagy Közgyűlési) határozat napján a tag bekerül a tagnyilvántartásba, mely bejegyzéstől gyakorolhatja tagi jogait, illetve onnan köteles a kötelezettségeit megtartani.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

  1. Tagsági jogok:

Az Egyesület tagja:

a) részt vehet az Egyesület tevékenyégében, rendezvényein,
b) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, szolgáltatásokat,
c) indítványt tehet az Egyesület Közgyűlésének napirendjére,
d) részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, Elnökségi ülésén, Felügyelő bizottsági ülésén,
e) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen,
f) tanácskozási jog illeti meg az Elnökség ülésén és a Felügyelő bizottság ülésén,
g) választhat, illetve választható az Egyesület elnökségébe és Felügyelő bizottságába,
h) felvilágosítást kérhet az Elnökségtől az Egyesület tevékenységéről, amelyet az Egyesület Elnöksége 30 napon belül köteles megválaszolni,
i) betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, könyvelésébe.

A tagsági jogok forgalomképtelenek, és nem örökölhetőek.

  1. Tagsági kötelezettségek:

Az Egyesület tagjának kötelessége, hogy:

a) megtartsa az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) teljesítse az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) a tagdíjat késedelem nélkül befizesse;
d) nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

  1. A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági jogviszony az alábbi módokon szűnhet meg:

a) Lemondás: A lemondó nyilatkozatot a tag az Elnöknél írásban köteles bejelenteni. A tagsági jogviszony a lemondó nyilatkozat Elnökség általi átvételével, illetve átadás napjával hatályosul.
b) Törlés: Törléssel szűnik meg a tagság, ha a tag meghal vagy nem természetes személy megszűnik. 
c) Kizárás: A tagot akkor lehet az Egyesületből kizárni, ha a jelen Alapszabályban, vagy a Közgyűlés, illetve az Egyesület egyéb szerveinek határozataiban foglalt kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít. Emellett akkor is ki lehet zárni a tagot, ha a tagdíj befizetési kötelezettségével elmaradásba került és a tagdíjhátralék rendezésére irányuló írásbeli, igazolható Elnökségi felszólítására a megadott határidőben nem tesz eleget, így a fizetési felszólítás eredménytelen marad. A kizárásról az Elnökség a jelenlevők egyszerű szótöbbségével meghozott határozatával dönt, mely határozatot írásban indoklással (tények és bizonyítékok felsorolásával) ellátva kell a kizárt taghoz eljuttatni. A határozat előtt értesíteni kell az érintett tagot a kizárási eljárás megindításáról és lehetőséget kell neki biztosítani, hogy védekezését és bizonyítékait előadhassa. A kizárással szemben a tag a kizáró határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül írásban nyújthat be fellebbezést az Egyesület Közgyűléséhez az Elnökségen keresztül, mely fellebbezést a Közgyűlés a következő ülésén köteles elbírálni és a jelenlevők egyszerű szavazattöbbségével határozatot hozni a kizárás elfogadása, illetve elutasítása tárgyában.a tag tagsági jogviszonya az Elnökségi (vagy amennyiben azzal szemben a tag fellebbezést nyújtott be úgy a Közgyűlési) határozat meghozatala napján szűnik meg.

A tagsági jogról való lemondás, illetve kizárás nem mentesíti a tagot a tagsági jogviszonyának fennállása alatt keletkezett tagdíjfizetési és egyéb önként vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. A Közgyűlés:

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

A Közgyűlést az egyesület elnöke meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Közgyűlés ülését az egyesület székhelyén tartja.

Ha a Közgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozhat határozatot, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

Az Elnöknek, vagy az Elnök felhatalmazása alapján az Elnökségnek a tagjegyzékben szereplő tagok részére a Közgyűlési meghívót legalább 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt vagy írásban, vagy e-mailben meg kell küldenie.

Az Egyesületi tagok a Közgyűlés előtti 8. napig a napirendi pontok kiegészítését kérhetik az Elnökségtől, mely kiegészítést indokolni kötelesek. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és vezető tisztségviselőkön kívül csak a külön meghívottak vehetnek részt.

A közgyűlési meghívóban (postai úton, vagy e-mailben) közölni kell azt az időpontot és helyszínt is, amelyben az esetleges Megismételt Közgyűlést kívánják megtartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A Megismételt Közgyűlés napirendje megegyezik az eredeti Közgyűlés napirendjével.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak legalább a 50%-a+1 fő jelen van.

A Megismételt Közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, mely jogkövetkezményre a meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét.

Rendkívüli közgyűlés akkor hívható össze, ha

a) az összehívást írásban a tagok egyharmada a cél és ok megjelölésével kéri,
b) azt az Elnökség (az egyesület vagyonát meghaladó tartozás okán, vagy a tartozások rendezetlensége okán, vagy az Egyesület céljának veszélybe kerülése okán stb.) szükségesnek tartja,
c) ha a Törvényszék a Közgyűlés összehívását elrendeli,
d) ha az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság egy tagjának megszűnt a mandátuma.

A Közgyűlésen új napirendi pontok, illetve a tagok olyan indítványai, amelyek az előre kiküldött napirendben nem szerepelnek és ahhoz nem kapcsolódnak, csak akkor vehetők fel a Közgyűlés napirendjére, ha minden tag jelen van a Közgyűlésen, és egyhangúlag megszavazzák a napirend kiegészítését.

A Közgyűlésen az Elnök (akadályoztatása esetén az Alelnök) elnököl, mint levezető elnök. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Elnök és a Közgyűlés által megválasztott egy tag vezet (jegyzőkönyvvezető) és két felkért tag hitelesít (jegyzőkönyv-hitelesítők). A szavazatokat a jegyzőkönyv-vezető számolja össze és a levezető elnök hirdeti ki. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat. A határozatoknak tartalmaznia kell az aktuális határozatszámot, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni, annak folyamatos kezelését az Elnökség, személyesen pedig az Alelnök látja el.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az ilyen tag/tagokat a szavazatok számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza meg.

A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni; amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, úgy a határozati javaslat elvetettnek tekintendő.

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Egyebekben a közgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével szavaz.

A Közgyűlés jegyzőkönyvének tartalmáról, valamint a határozatok közléséről a Közgyűlés levezető elnöke gondoskodik a Közgyűlést követő 8 napon belül, azzal, hogy azt a tagjegyzéken szereplő minden tagnak – a jelenléti íven szereplő tagoktól függetlenül – elektronikus úton megküldi.

A Közgyűlésnek kizárólagos döntési hatásköre van az alábbi kérdésekben, mely kérdésekben a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

a) Elnökségi tagok megválasztása és visszahívása;
b) Felügyelőbizottsági tagok megválasztása és visszahívása;
c) végelszámoló kijelölése;
d) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
e) elfogadja az Elnökség által előterjesztett éves beszámolóját;
f) elfogadja az Elnökség által előterjesztett éves költségvetést;
g) tagdíj mértékének és esedékességének meghatározása;
h) olyan szerződések jóváhagyása, amelyet az Egyesület a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagokkal, az Elnökség tagokkal, és Felügyelőbizottsági tagokkal szembeni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés;
j) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály a Közgyűlés kizárólagoshatáskörébe utal.

A Közgyűlésnek kizárólagos döntési hatásköre van az alábbi kérdésekben is, mely kérdésekben a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

a) döntés az Egyesület szétválásáról, vagy más Egyesülettel való egyesülésről;
b) döntés az Egyesület megszűntetéséről;
c) Alapszabály módosítása;
d) Egyesület céljainak módosítása.

Alapítók külön rögzítik, hogy a Elnökség- és Felügyelőbizottság-tagjainak, valamint a tagdíj változása nem igényli az alapszabály módosítását. Az Alapszabály módosítását, valamint az esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az egyesület elnökhelyettese, vagy alelnöke írja alá.

  1. Az Elnökség:

Az elnökség tagjai:

Dr. Zoltai Erika (elnök)

Bagó Gábor (elnökhelyettes)

Zelenák János (alelnök)

Az Elnökség irányítja az Egyesület mindennapi működését.

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el. Az elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra.

Az Elnökség tagjai az Elnök, az Elnökhelyettes, valamint az Alelnök.

Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. Az Elnökség tagjai megbízásukat a jelen Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

Az Elnökség tagja lehet minden olyan természetes személy, aki tagja az Egyesületnek, sem ő sem közeli hozzátartozója nem tagja a felügyelő bizottságnak, valamint akinek a személyével szemben a jogszabályokban megfogalmazott összeférhetetlenségi, vagy kizárási ok nem merül fel, a közügyektől nincs eltiltva, magyar állampolgár és cselekvőképessége nincs korlátozva. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagja nem lehet az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, illetve az sem, akit vezető tisztségviselői jogosultság gyakorlásától jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

Az Elnöknek a meghívót legalább 8 nappal az Elnökségi ülés időpontja előtt írásban vagy e-mailben meg kell küldenie az elnökségi tagok részére, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, napirendi pontjait, valamint a határozatképtelenség esetére vonatkozóan a megismételt ülés helyét és időpontját. Az elnökségi tagoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a napirendi pontokra javaslatokat tehessenek.

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, de azon az Egyesület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökségi ülésen az Elnök (akadályoztatása esetén az Alelnök) elnököl.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha legalább 2 elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Amennyiben az elnökségi ülésen 2 elnökségi tag van csak jelen, úgy az elnökség egyhangú határozattal hozza meg döntéseit.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 30 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Elnökségi ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van.

Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Elnökségi ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat.

A határozatoknak tartalmaznia kell az aktuális határozatszámot, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Elnökség, személyesen az Alelnök látja el. Az Elnökség határozatainak közléséről az ülést vezető elnök gondoskodik az ülést követő 8 napon belül, azzal, hogy azokat a tagjegyzéken szereplő minden tagnak elektronikus úton megküldi.

Az Elnökség feladatai különösen:

a) a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás és döntés;
b) az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
c) az Egyesületi tagság nyilvántartása;
d) a Közgyűlés összehívása, napirendi pontjainak meghatározása, a Közgyűlése működtetésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
e) az Egyesület napi ügyeinek vitele;
f) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos napi döntések meghozatala;
g) az éves beszámoló és költségvetés elkészítése a Közgyűlés számára;
h) az Egyesületi vagyon kezelése;
i) a személyzeti munka irányítása;
j) Egyesületi okiratok kezelése, őrzése;
k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén a jogszabályokban előírt intézkedések megtétele,
l) minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

Az Elnökség minden éven beszámolót köteles készíteni, azt jóváhagyatni a Felügyelőbizottsággal és a Közgyűlés elé terjeszteni.

Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával,
b) lemondással,
c) halállal,
d) tagsági jogviszony megszűnésével,
e) visszahívással.
f) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

Az elnökségi tagok mindegyike az egyesületet önállóan, általános jelleggel jogosult képviselni. Az Elnökség tagját a Közgyűlés jogosult visszahívni, tagi, vagy elnökségi előterjesztés alapján, rendes, vagy rendkívüli ülésen; amennyiben az Elnökség tagja feladatai ellátása körében az Egyesület valamely kitűzött céljával ellentétes, vagy annak elérését veszélyeztető, vagy azt késleltető magatartást tanúsít, vagy valamely, jelen alapszabályban rögzített kötelezettségét vétkesen megszegi.

  1. Az Elnök:

Az Elnök feladatai:

a) a Közgyűlés és az Elnökségi ülések összehívása, levezetése és határozatainak ellenjegyzése,
b) Döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,
c) az Egyesület tevékenységének és működésének irányítása,
d) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése
e) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
f) konferenciák és más rendezvények szervezése,
g) irányítja az Elnökség munkáját,
h) képviseli az Egyesületet,
i) irányítja az Egyesület gazdálkodását,
j) utalványozási jogot gyakorol,
k) bankszámla felett rendelkezési jogot gyakorol,
l) gyakorolja a munkáltatói jogokat,
m) vezeti a határozatok tárát, illetve őrzi a határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet, vezeti a tagnyilvántartást, továbbá kezeli az egyesület iratait, bevételeit és kiadási bizonylatait.
n) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az Alelnök:

Az Alelnök külön feladatai:

a) az Elnök konzultánsaként működik,
b) az Elnök akadályoztatása esetén ellátja az Elnöki teendőket,
c) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,
d) előkészíti a Közgyűlés és az Igazgatóság üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

  1. Az Elnökhelyettes:

Az Elnökhelyettes külön feladatai:

a) az Elnök és Az Alelnök akadályoztatása esetén ellátja az Elnöki teendőket is,
b) Az Egyesület pénzügyi tevékenységét, a ki és befizetéseket ellenőrzi,
c) könyvelési feladatokat ellátja, időszakos jelentéseket, bevallásokat készít.

A Felügyelőbizottság:

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely 3 főből áll.

Az egyesület első Felügyelőbizottságának tagjai:

Baráth Péter (elnök)

Monoszlainé Bors Ágnes

Szabó Zoltán

Az Felügyelőbizottság tagjait 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja. A Felügyelőbizottság tagjai nem képviselik az Egyesületet.

A Felügyelőbizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül választanak egyhangúan Elnököt.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

A Felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek.

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A Felügyelőbizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

A Felügyelőbizottság Elnöke a meghívót legalább 8 nappal a Felügyelőbizottsági ülés időpontja előtt írásban vagy e-mailben meg kell küldenie a Felügyelőbizottsági tagok részére, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, napirendi pontjait, valamint a határozatképtelenség esetére vonatkozóan a megismételt ülés helyét és időpontját. A Felügyelőbizottsági tagoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a napirendi pontokra javaslatokat tehessenek. A Felügyelőbizottság ülésén az Egyesület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelőbizottsági ülés határozatképes, ha legalább 2 Felügyelő Bizottsági tag jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 30 napon belül – a Felügyelőbizottságot ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van.

A Felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Felügyelőbizottság ülését a Felügyelőbizottság elnöke vezeti le. A Felügyelőbizottság ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Felügyelőbizottság ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat. A határozatoknak tartalmaznia kell az aktuális határozatszámot, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni.

A Felügyelőbizottság feladata:

a) az Egyesület működésétnek és gazdálkodásának ellenőrizése,
b) jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Elnökségétől, illetve munkavállalóitól,
c) jóváhagyja az Elnökség által Közgyűlés elé terjesztendő éves költségvetést és beszámolót.
d) az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
e) jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

g) a mandátum lejártával,
h) lemondással,
i) halállal,
j) tagsági jogviszony megszűnésével,
k) visszahívással,
l) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

A Felügyelőbizottság tagját a Közgyűlés jogosult visszahívni, tagi, vagy elnökségi előterjesztés alapján, rendes, vagy rendkívüli ülésen; amennyiben az Elnökség tagja feladatai ellátása körében az Egyesület valamely kitűzött céljával ellentétes, vagy annak elérését veszélyeztető, vagy azt késleltető magatartást tanúsít, vagy valamely, jelen alapszabályban rögzített kötelezettségét vétkesen megszegi.

Az egyesület azon vezető tisztségviselőinek száma, akik nem az egyesület tagjai közül kerülnek kiválasztásra, nem haladhatja meg az egyesület mindenkori taglétszámának harmadát.

IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

  1. Az Egyesület vagyoni eszközei:

Az Egyesület bevételei:

a) tagdíjak,
b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
c) pályázatok,
d) támogatások,
e) felajánlások
f) vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
g) egyéb bevételek.

A tagdíj fizetése: A tagdíj mértékét az Egyesület Közgyűlése határozza meg. A tagdíj megfizetésének határideje a tárgyhó utolsó napja, melyet az Egyesület bankszámlaszámára való átutalással, vagy az Elnökhelyettesnél készpénzben való befizetéssel kell eszközölni.

A tagdíj mértékét a mindenkori Közgyűlési határozatok tartalmazzák.

Az első tagdíj esedékessége az Egyesület Törvényszék általi bejegyzését követő hónap 30. napja.

Az Egyesület a szolgáltatásait az Egyesület tagjainak és annak 18. életévét be nem töltött egyenesági rokonainak ingyenesen biztosítja.

  1. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása:

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán és házipénztárban kezeli.

V. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

  1. Az Egyesület Felügyelete:

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az Egyesület székhelye szerinti Törvényszék, míg törvényességi ellenőrzését az ügyészség látja el.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

  1. Az Egyesület Megszűnése:

Az Egyesület megszűnik, ha

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti.

Az Egyesület a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl megszűnik akkor is, ha az egyesület megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak száma 6 hónapon át nem éri el a 10 főt. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezés joga az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven beül - az egyesület törlésének időpontjával tagsági viszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. E rendelkezés a végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk, valamint az Ectv., valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadók.

A fenti Alapszabályt Magyar Szauna Egyesület rendkívüli Közgyűlése 2016. május 23-án egyhangúlag fogadta el.

Kelt: Magyarhertelenden, 2016. év május hónap 23. napján.

Dr. Zoltai Erika

elnök

 

Magyar Szauna Egyesület

7394, Magyarhertelend, Tábor utca 2.


© Magyar Szauna Egyesület 2019 Minden jog fenntartva.